(Bármi történhet) Szerencsémre Will ismerte Harryt. Meg tudtam ismerni, sokszor beszélgettünk, nevettünk. Sokat gyakoroltam az időjárás Igézését, a vizet is elkezdtem bolondítani, egyre jobban mentek. 3 héttel eltelt az első Igéző-óra óta.
Szombat reggel arra keltem, hogy az öcsém rám veti magát. Nyöszörögve keltem fel, Samet lelökve magamról.
-Hány óra?-morogtam.
-9. Valaki vár rád.-viharzott ki a szobámból. Felvettem egy egyszerű, lila toppot és egy sortot (június eleje van, dög meleg) és egy strandpapucsban lecsattogtam a nappaliba, onnan a kastély kapuja felé. Kint, egy padon ücsörögve Mr. Tökély várt. Engem.
-Szió!-ültem le mellé.-Hát te?
-Rád várok.-húzott az ölébe, erre paradicsompiros lett az egész fejem.-3-kor ráérsz?
-Aha.
-Ok. Eljössze velem gördeszkázni?
-Álcázva? Naná!
-Danke.
-Akkor 3?
-Érted jövök. Csá!
-Szia!-és bágyadtan figyeltem ahogy elhagyja a birtokot.. Lelestem az órámra, 10 óra.
Gyors megreggeliztem, felvettem a fürdőruhám és kiültem napozni. A kedvenc úszómatracom rádobtam a vízre, ráfeküdtem, és így ücsörögtem.
#######2 órakor#######
Felvettem egy sortot, egy félvállas, Peace-jeles pólót, egy pár fehér Convers cipőt, fekraktam egy alapsminket, felvettem a napszemcsim, egy baseball-sapkát, melynek ellenzőjét hátra fordítottam, így lefogta a hajam. Kezembe vettem a deszkám, belegyömöszöltem a telóm és egy kis pénzt a zsebembe és pont 3-ra végeztem is. Lementem a lépcsőn, és Kortnie-ba botlottam.
-Melly, Harry kint vár rád.
-Danke.-nyomtam egy puszit az arcára, levágtam a deszekám a földre, felpattantam rá és kigurultam a kapun. Harry ugyanott várt, ahol reggel találkoztunk.
-Hali!-gördültem mellé. Farmer térdnadrágban, fekete Rolling Stones-os pólóban, baseball sapkában (úgy rakta fel mint én), egy pár kék deszkás cipőben és egy napszemcsiben volt.
-Szia!-végigstírölt, amitől egy kicsit zavarba jöttem.
-Öhm... Mehetünk?
-Ja.-indult el.
-Hova megyünyk?-értem be.
-A Swerton sétány jó kis gördeszkapályát ölel magába.
Csodálkozva néztem rá, sose beszélt ilyen régiesen. Fura.
Egymással versengve száguldottunk az utcákon, a deszkáink kerekének surrogását lehetet háttérzajként hallani. Harryvel jót beszélgettünk, röhögtünk, hülyültünk. Kiderült, hogy ismeri az egész osztályomat, nagy kocka (mint én), 16 éves, imád deszkázni és menő. Nagyon menő.
-Most mesélj magadról te!
-Hát jó. 15,5 éves vagyok...-kezdtem mesélni. 15 perc alatt odaértünk, én a könnyebb pályán mentem, ő valamivel keményebben. 4-ig csak deszkáztunk, majd meghívott egy italra. A New York Cafè-ba mentünk, egy ablak melletti eldugott asztalhoz ültünk.
-Mit kérsz?-kérdezte.
-Egy jegeskávét málnapitéval.-toltam fel a napszemcsim a fejem tetejére. A pincér megismert, rámmosolygott és elhúzott a rendelésekért.
Mély társalgásba kezdtünk, mikor egy érdekes dolog derült ki.
-Van egy bandám.-mondta Harry.
-Komolya?-csillant fel a szemem.
-Aha. Én gitározok, most énekest keresünk.
-Akkor nem a One Direction vagytok.-ingattam a fejem röhögve.
-Hülye!-lökte meg a vállam.-Csak nem odavagy azért a nyálas bandáért?
-Nem éppen-röhögtem.-Visszatérve a tárgyra: én énekelek. Egész jól és kipróbálnám.
-Ok. Majd... hmm... Csütörtök 3 óra, jó? Akkor van próba.
-Tökéletes.-vettem el a pincértől a rendelésem, aki idő közbem visszatért. Nem ez volt az első randink, sokszor elmentünk ide-oda, volt, hogy vásárolni is elkisért.
5-kor elindultunk hozzánk. A kapuban nagyban (röhögve) búcsúzkodtunk, mikor kirontott a kapun Vani.
-MELISSAAAA!!!!-ordította.
-Ajjaj, ez a nővérem...
-Menj! Majd beszélünk. Ne feledd! 9. Szia Melly.-lehelt egy puszit az arcomra és elgurult. Ekkor ért oda Vani.
-Mi van?-kérdezte lihegve bambulásomra utalva.
-Szombat.
-Hahaha. Köztetek.
-Love.
-Ok. Sok szerencsét.-azzal bement. Legalább nem tudtam meg, hogy mit akart.
Felmentem a szobámba és benyomtam a laptopom. 9-ig chateltem a lányokkal, amikor valami koppant az ablakomon. Elköszöntem, kimentem az erkélyre és vigyorogva leereszkedtem.
-Szia.-öleltem meg Harryt.
-Valamit elfelejtette...
-Mi lenne az?
-Ez.-és megcsókolt.
Bármi megtörténhet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése