Iszonyatos álmom volt. Harry-vel sétáltunk az erdőben, de egy szakadék szélére értünk. Éles hallásom volt (?), így meghallottam, hogy valahol csata zajlik (?). Elkezdtünk futni, hipersebességgel mindketten (?), és a szakadék szélén haladva eljutottunk egy mezőre. Férfiak, nők és farkasok puszta kézzel marcangolták szét egymást. És Jess ott állt ennek az egésznek a közepén. Védtelen volt és esélytelen. Egy férfi ugrott hozzá, fekete csuklyás talárt viselt, melynek kapucnija a hátán pihent. Vigyorogva vetette rá magát a testvéremre, erőteljes sikolyt előcsalva mindkettőnk torka mélyéről. Jess legyengülve és esetlenül hullott a földre, s én is térdre estem. Harry védelmezően elém állt, de belőlem előtört a harcos ösztön. Felegyenesedtem, szemem vörösen izzott a dühtől (vagy nem csak attól?), ajkamat morgásszerű hang hagyta el, és nekiiramodtam. Futottam, mint egy őrült, elrugaszkodtam és rávetettem magam Jessica gyilkosára. Harry a segítségemre sietett, lefogta a férfit, én meg felhúztam a lábam és egy erőteljes rúgással...
-Sohaaaaa!!!-sikítottam. Az ágyamban voltam, úsztam a verítékben. Nem ez volt az első ilyen álmom. Elkezdtek folyni a könnyeim, Jessy ijedten ült fel a matracon.-Soha nem leszek gyilkos!-szipogtam.
-Mi történt Mel?-kérdezte fáradtan. Dióhéjban elmeséltem az álmomat, a végén Jess átölelt.
-Az agyadra ment az Alkonyat, tesó.
-Igazad lehet. De akkor is olyan élethű volt, olyan valódi.
-Tudom, csss, semmi baj.-vigasztalt.
-Jess...
-Hmmm?
-Köszi.
-Nincs mit, tesó, bármikor. De figyi, szerintem feküdjünk vissza.
-Már miért? Már világosodik.
-Az egy dolog, de még csak 5 óra múlt.
-Ó. Értem. Hát akkor, tovább szép álmokat, Jess.-dőltem le.
-Neked is, Mel.-feküdt vissza.
Megpróbáltam visszaaludni, de annak az lett a következménye, hogy az álomban gyilkos lettem és egy férfi lefogott, egy nő meg hátulról tarkón vágott. Onnantól sötétség.
Most is felriadtam, de nem sikítottam. Az órámra néztem. 6:45. Nem volt kedvem visszaaludni, nem akartam több ilyen álmot. Elmentem megmosakodni, rendbe hozni magam és utána felöltöztem. Egy fehér ruhát választottam, pánt nélküli volt, kb. a térdem fölé ért, kicsit gyűrött és szűk volt. A kedvenc bokacsizmám dobtam hozzá a szetthez, ami szürke volt, 5 centis sarkakkal. A hajam a tarkómon összegumiztam és egy nagyobb csattal feltűztem. A sminkem az alap volt, szempillaspirál és szájfény. Kiegészítőnek néhány karkötőt, a lila válltáskám (beleraktam a telefonom, zsepit, pénzt, egy fél literes Pepsi-t, fésűt, noteszt, tollat és szájfényt) és egy pár ezüst színű lelógó fülbevalót választottam. Ezt akartam felvenni a New York-ba, de addig egy top és egy sort is megtette. Miután elkészültem, írtam egy üzenetet Jess-nek.
Figyelmesen Jess!!!
Elmentem sétálni az erdőbe, a Varázslatok erdejébe, ha utánam akarsz jönni, mássz át a sziklán, ami a medence túloldalán van, majd kerüld meg a tavacskát és indulj el az Álmok patakja mentén. Sétálnod kell 10 percig, és ha észreveszel egy hatalmas fán egy kastélyt, jó helyen jársz.
Menj fel a fa tetejére, suttogj el egy Ajtó!-t, az ajtó ki fog nyílni. Menj be, sétálj végig a folyosón, át a nappalin, keresztül a konyhán, fel a lépcsőn. A lépcső vége egy folyosó lesz, tele névtáblácskákkal ellátott ajtókkal. Az Amelia névvel ellátott szobába menj be, a könyvespolcon húzd ki egy kicsit az
Alkonyatot. El fog húzódni a polc, menj be a résen és az alagút végén lévő ajtón is, ott találsz engem, ha minden igaz, rengeteg könyvvel körülvéve.
Ha nem jössz, dobj meg egy üzivel!
Várlak!: Melly
A levelet összehajtottam és a párnájára raktam. Hang nélkül kiosontam a szobából, majd a kastélyból. Átmásztam a sziklán és útra keltem, hogy tanuljak az Igézők szobájában.
#######az Igézők szobájában, 1 órával később#######
Éppen az Igézetek kezdőknek egyik ősrégi példányából írtam ki igézeteket, amikor halk nyikorgásra lettem figyelmes. Elmosolyodtam, a könyvespolc húzódott el. Lapoztam egyet a könyvben és elkezdtem kimásolni a
Omnis cibus jejunium-ot, azaz Bármilyen ételt gyorsan-t. Cipő kopogást hallottam, majd halk neszezést.
Kinyílt az ajtó, szemem sarkából észrevettem Jessicát, de folytattam az írást.
-Már vártalak.
-Azt látom. Hány könyvből írtál ki eddig...
-Negyed 8-tól számolva? 5-ből, de volt olyan igézet, amit vagy nem tudtam kiírni, mert olvashatatlan volt, vagy nem tudtam lefordítani.
-Aha, asszem' értem. Melly...
-Igen?-lapoztam egyet és elkezdtem kiírni a Donec incantatores-t, vagyis Védő-bűbáj-t.
-Van igézet arra, hogy szép hangom legyen?
-Jess.-fordultam felé és megfogtam a vállát.-Neked szép hangod van.
-Nem, úgy értem szép énekhang. Mint neked.
-Mutasd meg, így nem tudom eldönteni, hogy szép, vagy nem a hangod.
-Oké.-bólintott, és elkezdte Kelly Clarkson Stronger-jét. Egész szép hangja volt, nem valami szoprán, inkább mezzo, de erre nem lehetett nem azt mondani, hogy szép. Befejezte a dalt, kérdőn nézett rám.
-Jessy, ez gyönyörű volt! Neked nagyon jó hangod van!
-Csak azért mondod, mert a tesóm vagy.
-Nem. Azért mondom, mert ez az igazság.-mondtam totál komolyan, miközben a Un fascino d'amore-t másoltam, alias Szerelmi igézet-et. Jess kíváncsian nézte a lefordított címet.
-Az... az szerelmi bűbáj? Vagyis...
-Ha ezt elmondod, miközben a kiszemelt személy szemeibe nézel, akkor egymásba szerettek. De nem tartós az igézet. Csak pár hónapig tartó műszerelem!-kifújtam szememből egy tincset és Jessicára néztem.-Ki ne merészeld próbálni! Neked már van pasid.
-Igen, de már nem szeretjük annyira egymást, mint az elején...
Megforgattam a szemeimet. Most úgy érzem magam, mint egy szerelmi tanácsadó.-Hallgatlak.
-Tudod, kevesebbet talizunk, meg... már nem érzem azt a bizonyos szerelmet.
-Oké. Eddig értem, de ki a másik?
-Hát... tudod ott van Vani pasija, Vincent...
-Iiiigeeen?-kérdeztem vissza.
-BeleestemVincentbeésmostnemtudomhogymittegyekezértlennejóazigézet. Hú.-hadarta el drágalátos tesókám. Szemeim kikerekedtek, számat eltátottam.
-Te megőrültél?!?-ordítottam el magam.
-Nyugi, nem teszem meg, ők szeretik egymást. De figyelj, ha elmondom Jack-nek ezt az igézetet, akkor...
-Akkor van esély arra, hogy a szerelmetek újraéled.-fejezte be.-Te szerimtem siessünk, 9 óra.-néztem meg a telefonom képernyőjét, majd feloldottam a zárat.-Van 3 nem fogadott hívásom.
-Kiktől?
-Egy Bellától, egy Harry-tól és egy a Mamától.
-Mamát szerintem hívd vissza, lehet, hogy baj van.
-Oké.-már tárcsáztam is a számot. 5 csörgés után vette fel.
-Szia Melly!
-Hali Mama, figyu, baj van, hogy hívtál?
-Hát... úgy is mondhatjuk.
-Mi történt?-ijedtem meg.
-Hol vagytok Jessy-vel?
-Az Igézők szobájában, de...
-Jó odamegyek, 1 perc.
-1 perc? De hogy....-nem tudtam befejezni. Bontotta a vonalat. Jess-hez fordultam.-Anya idejön.
-Akkor van még időnk.
-Fél percünk.
-Azt hogy a...?-kezdte a káromkodást. Megforgattam a szemem, és egy Pepsi-buborékot a számhoz igéztem, aztán bekaptam.
-Szerinted? Elmond egy igézetet és hopp!-csettintettem.
-Jól mondod, angyalom.
-'Reggelt Anya!-fordultam meg mosolyogva. Anyám egy lime színű füstfelhőben állt, mely lilán csillogot.
-Jess drágám, ki kell derítenünk, mik a képességeid! Ez az egész napunkat elveszi.
-Mond meg a csajoknak, hogy nem tudok menni.-fordult felém az említett. Válaszként csak bólintottam egyet, és felálltam.
-Én akkor el is megyek, mindjárt fél 11. Sok sikert!-öleltem meg őket. Elpakoltam a holmimat és beléptem az alagútba. Utoljára visszafordultam.-Sziasztok!-intettem, és már ott sem voltam.
Gyorsan visszaértem a kastélyba, gyorsan átvettem a szettem és lementem enni valamit.
A pirítóra várva (hogy elkészüljön a kenyér), az X-factorra gondoltam. Vajon bejutok? Ha igen, meddig jutok el? Nyerhetnék? És... a gondolatmenetet megszakította, hogy a pirítósok felugrottam. Megvajaztam, majd lekvároztam őket és egy bögre kakaó kíséretében elfogyasztottam. Kinéztem a hatalmas ablakokon és szinte fekete felhőket láttam. Ennyit a ruháról... Felmentem a szobámba átöltözni, és közben bekapcsoltam a hatalmas TV. A Nickelodeon ment, bővebben a V, mint Viktória. Igaz a vége fele járt, de pont énekeltek, a Song to U-t. Ismertem, sokszor ismételték, így bekapcsolódtam az éneklésbe. Tehát, felvettem egy fehér topot, egy fekete cicanadrágot és egy bakancsot, a kiegészítők maradtak ugyanazok, csak a táskám cseréltem le egy fekete szegecsesre. Mikor kész lettem, már dél volt. Tehát volt 1 teljes órám. Úgy döntöttem gyakorlok, féltem (és még most is), hogy nem jutok tovább. Kinyomtam a Tv-t, bekapcsoltam a laptopom és karaoke módban benyomtam a dalokat a YouTube-on.
#######12:45-kor#######
-Elmentem!-ordítottam vissza a kastély kapujában. Beletűztem egy fésűs tiarát a hajamba és kiléptem a zuhogó esőbe. Ahogy leszaladtam a lépcsőn a limuzinhoz szőkés-barna hajam szállt utánam. Bepattantam a nyitott hátsó ajtón és megpróbáltam kicsavarni a hajamból a vizet, kevés sikerrel. A meleg kocsiban (balszerencsémre) elkezdet begöndörödni a hajam, és ha nagyon göndör lesz, úgy nézek ki, mint egy oroszlán, vagyis ott is olyan lettem.
10 perc kocsikázás után normális hajjal szálltam ki a New York előtt. Berohantam a kávézóba és levágtam magam Deb, Peni, Lia és Bella mellé. Az arcukból ítélve megint átváltozott a hajam oroszlánsörénnyé.
-Ne akarjátok tudni.-fújtam ki a levegőt.-Jess nem jön, gyakorolnia kell Anyánkkal.
-Oké. Na, mi is volt ez az egész, tegnap éjjel?
-Mint mondtam, igézők vagyunk.-súgtam.
-Mint én.-bólintott Peni.
-Hogy mi?!?-nyögtem be. A csajok csak néztek. Ő is? De azt hogy...???
-Anya pár hónapja mesélte el, és ennyi. Neked mi?-kérdezte, tudtam mire gondol.
-Víz alapu folyadékok és jég és hó, valamint az időjárás. De a szöveges igézés is megy, neked mik?
-Kettő van neked? De ez tök ritka! Tudok beszélni az állatokkal.
-Tudom, hogy ritka.-vontam vállat.-Most kísérletezik Anya Jessy-vel.
-Kíváncsi vagyok ő mire lesz képes.-mondta Lia.
-Van egy legenda az ikrek esetére.-hajoltam az asztalra.-A legenda azt mondja, hogy 50% esély van arra, hogy mindkét iker Igéző legyen. Vagyis...
-Lehet, hogy Jess nem lesz az?-kérdezte, de inkább mondta, Deb. Szomorúan bólintottam.
-És Harry tudja?-csapott az asztalra Bella.
-Nem, ma akarom elmondani.
-Hajrá, itt van.-biccentett az ajtó felé Peni.
-A fiúk nyelvén is beszélsz? Tudod, ők is állatok...-hallottam még a röhögést, ahogy az ajtó felé mentem.
-Harry.-böktem meg a vállát.
-Szia!-ölelt meg.
-Beszélhetnénk? 4 szem közt.
-Persze, gyere.-és beültünk egy jól eldugott asztalhoz, ahol senki sem lát semmit. Tökéletes.
-Kérsz valamit?
-Egy pohár vizet.
-Máris hozom.
-Köki.-mosolyogtam. Gyorsan visszaért, én meg vághattam a mesélés közepébe. De jó nekem!
-Na jó, mutatok valamit.
-Figyelek!
-Ok.-bólintottam. Felemeltem a kezem és még utoljára láttam, hogy Peni biccent. Vettem egy mély levegőt és felemeltem a vizet. Érintés nélkül. Majd egy suhintással jéggé, mint a szobánkba. Harry-nek elakadt a lélegzete, szemei kikerekedtek.
-Harry, Igéző vagyok.
-Te... jó... ég!-suttogta. A szájára tettem a mutató ujjam.
-Sennkinek egy szót se, oké?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése